Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó
Bejelentkezés
Álmodozó

Vers egy nehéz napon....

Álmodozó · 2 hónapja
Várakozás.....

Fáj.
Kegyetlen kínok emésztilk lelkem,
S a pokol tüzében égve szenvedek;
Várva a semmit, s lehetetlent,
A legféltettebb Kincsemet.

Várok.
Lassan felemészt a gyötrelem,
S kínok közt mégis akarva
Várom a semmit, s lehetetlent,
Mert nem engedem el Kincsemet.

Élek.
Testem még él, lelkem már félig halott,
Az ördögnek adtam el mindenem
És várom a semmit, s lehetetlent.
A legféltettebb Kincsemet.

S várok.
Örökké várok, szűntelen.
Nem szűnő álmokat kergetek;
Mert örökké várni fogom, szűntelen.
Nem adom másnak Kincsemet.......

2008.01.16. 

Megjegyzést csak bejelentkezett blogolok tagok írhatnak!
Jeletkezz be a blogodban, vagy készíts te is egy blogot a blogolok.hu-n!
Álmodozó
Egy egyszerű hétköznapi ember vagyok. Élem az életem s egy másikat álmodom... Minden írásom a fantázia szüleménye. Bármilyen hasonlóság a véletlen műve :-)